Meglévő rajz megnyitása 1. A File menüből válasszuk ki az Open menüpontot. Megjelenik az Open Design File párbeszédablak. 2. A Type legördülő listából válasszuk ki a Design opciót, ha még nincs kiválasztva. Az alapértelmezett filter “*.dgn”. Ez azt eredményezi, hogy csak azok az állománynevek jelennek meg a listában, melyeknek “.dgn” a kiterjesztése. 3. (opcionális) Változtassuk meg a filtert a kívánt filter begépelésével a Filter mezőben. Például “*.*”. Ekkor az aktuális könyvtárban lévő összes állomány megjelenik a listában. 4. (opcionális) Változtassuk meg az aktuális könyvtárat a Directories listában. 5. A Files listában válasszuk ki a szerkeszteni kívánt rajzállományt, vagy gépeljük be a nevét a Name mezőben. 6. Nyomjuk meg az egérrel az OK gombot. Open Design File dialog box Angol szavak és kifejezések:
1. A File menüből válasszuk a New menüpontot. Megjelenik a Create Design File párbeszédablak. Az alapértelmezett filter “*.dgn”. Az alapértelmezett seed állomány az OK és Cancel gombok felett látható. 2. (opcionális) A filter megváltoztatásához gépeljük be a filter mezőbe a kívánt filtert. A Files listában láthatóak a meglévő rajzállományok, így elkerülhető, hogy az új rajz neve megegyezzen egy régiével. 3. (opcionális) Válasszunk egy másik seed állományt (lásd: Beállítások 3-17), ha szükséges. Új seed állomány választása: lásd lent. Select Seed File dialog box 4. (opcionális) Válasszunk a Directories listában másik könyvtárat, ha szükséges. 5. A Name mezőbe írjuk be az új rajz nevét. 6. Nyomjuk meg az egérrel az OK gombot Megjelenik a Select Seed File párbeszédablak. Az alapértelmezett filter “*.dgn”. 7. A Create Design File párbeszédablakban nyomjuk meg a Seed gombot. 8. (opcionális) A filter megváltoztatásához gépeljük be a filter mezőbe a kívánt filtert. 9. (opcionális) Válasszunk a Directories listában másik könyvtárat, ha szükséges. 10. A Files listában válasszuk ki a szerkeszteni kívánt rajzállományt, vagy gépeljük be a nevét a Name mezőbe. 11. Nyomjuk meg az egérrel az OK gombot. Angol szavak és kifejezések:
Ha olyan seed állományt használtunk a rajz kreálásakor, amiben minden szükséges beállítás megvolt, elkezdhetjük a rajzolást. Egyébként a következő dolgokat kell elvégeznünk, mielőtt rajzolni kezdenénk: • a working unit -ok beállítása (Settings menü/Working Units) • a view attribútumok beállítása (View menü/Attributes) • a lock -ok beállítása (Settings menü/Locks) • a grid beállítása (Settings menü/Grid) • nem standard vonaltípus ok definiálása (Element menü/Line Style/Edit) • az aktív elem attribútumok beállítása (Element menü/Attributes) • a beállítások elmentése (File menü/Save Settings) Rajzelemek elhelyezése a rajzban Új rajzelemeket a következőképp tudunk elhelyezni a rajzban: • Válasszuk ki a Main Palettáról a rajzelemet reprezentáló ikont. • Kövessük a Command Window prompt field -jében megjelenő utasításokat. (az utasítások a rajzelem jellemző pontjainak megadására szólítanak fel minket) 1. Válasszuk a Main Palettáról a jobboldali oszlop első elemét Prompt field: Enter first point (adjuk meg a vonalszakasz kezdőpontját) 2. Egérrel, vagy a billentyűzet segítségével adjuk meg a vonalszakasz kezdőpontját Prompt field: Enter end point (adjuk meg a vonalszakasz végpontját) 3. Egérrel, vagy a billentyűzet segítségével adjuk meg a vonalszakasz végpontját Prompt field: Enter end point (adjuk meg a vonalszakasz végpontját) 4. Ha akarunk egy újabb vonalszakaszt húzni, melynek kezdőpontja az előbb rajzolt vonalszakasz végpontja, akkor egérrel vagy a billentyűzet segítségével adjuk meg az újabb vonalszakasz végpontját, egyébként nyomjuk meg az egér jobb gombját (Reset Button), ami a művelet befejezését jelenti. Pont megadása a billentyűzet segítségével A következő parancsok szolgálnak egy kívánt pont megadására a rajzban:
Megjegyzések: • A kívánt pont pozíciója a kiindulóponthoz képest x, y, z távolságra lesz, ahol az X, Y, Z irányokat a viszonyítási rendszer határozza meg. • A parancsokban szereplő <, > jelek azt szimbolizálják, hogy a közöttük lévő betűk helyére konkrét számok kerülnek a parancs begépelésekor. Például: XY=55, 102 vagy DI=20, 45. Snap-ek Fogalmak: Snap-pelés: gyakran felmerül az igény, hogy a meglévő rajzelemek speciális pontjaira pontosan rá tudjunk állni. Ezt a műveletet hívják snap-pelésnek. Snap-mód : a snap-pelés módja, azaz a rajzelem melyik speciális pontjára történik a snap-pelés. • a kívánt snap mód beállítása • a snap lock bekapcsolása • tentatív pont megadása A Snaps menüből válasszuk ki a megfelelő Snap-módot, vagy a Button Bar menüpontot. Snap Mode button bar A gyakrabban használt Snap-módok Angol szavak és kifejezések:
A Snap Lock bekapcsolása 1. A Settings menüből válasszuk ki a Locks menüpontot, majd az almenüből a Toggles menüpontot. Megjeleni a Lock Toggles beállításablak. Lock Toggles settings box 2. Kapcsoljuk be a Snap Lock kapcsolót. Tentatív pont megadása Az egér tentatív gombját a User menü Button Assignments menüpontjával lehet kiválasztani. Általában a középső gomb szokott lenni, vagy a két szélső egyszerre. Vigyük az egérkurzort a kiválasztott töréspont “környékére”, és nyomjuk meg a tentatív gomb ot. Ha a MicroStation megtalálta az adott töréspontot, akkor rááll pontosan, és a rajzelem színét ideiglenesen megváltoztatja, hogy megállapíthassuk, a kívánt rajzelemhez tartozó töréspontot találta-e meg. A tentatív gomb megnyomásával az egérkurzor nagyobb, kereszt alakú lesz. Megjegyzések: Ha a MicroStation nem találta meg a kívánt elemet, a Command Window-ban megjelenik az “Element not found” üzenet. Próbáljunk meg közelebb állni az egérkurzorral az elemhez, és snappel jünk újra. Angol szavak és kifejezések:
• A MicroStation az egérkurzor “környékén” keres pontokat. Ennek a környéknek a sugarát hívják “Locate Tolerance ”-nek, amit a User menü User Preferences/Operation párbe–szédablakon lehet állítani. • Az így megtalált pontokat nevezik tentatív pontnak.(lásd: Egérkezelés 2-2) • A snap-peléssel megtalált elem színe megváltozik. Ezt a színt meg tudjuk változtatni a “SET HILITE <szín>“ parancs begépelésével a Key-in sorban. A <szín> helyére a következő értékeket írhatjuk be: BLACK (fekete), BLUE (kék), CYAN (világoskék), DGREY (sötét szürke), GREEN (zöld), LGREY (világos szürke), MAGENTA (bíborvörös), RED (piros), WHITE (fehér), YELLOW (sárga). Meglévő rajzelemek azonosítása a rajzban A rajzban lévő rajzelemeken kétféleképp végezhetünk el műveleteket: 1. eset: • Azonosítjuk (kiválasztjuk: select) a kívánt rajzelemet: a Main paletta bal felső ikonját kiválasztjuk (balra felfelé mutató nyíl), és az egérkurzorral ráállunk a rajzelemre, majd megnyomjuk az egér bal gombját (data button). • A menüből kiválasztjuk a műveletet. • Elindítjuk a művelet végrehajtását.
2. eset: • A menüből kiválasztjuk a műveletet. • Azonosítjuk (kiválasztjuk: select) a kívánt rajzelemet. • Elindítjuk a művelet végrehajtását.
Megjegyzések: • Az 1. esetben a kiválasztás történhet egyszerre több elemre is. Nyomjuk le az egér bal gombját, és anélkül, hogy felengednénk, húzzuk addig, amíg a view-ban így megjelenő négyszög lefedi a változtatni kívánt rajzelemeket. Ekkor a négyzeten belülre eső rajzelemek kiválasztottak lesznek. • Ha több elemet akarunk kiválasztani, de ezek nem esnek egy négyszög által körülhatárolható részbe, akkor a kívánt rajzelemeket válogassuk ki egyenként a kiválasztó nyíl segítségével, de közben nyomjuk a <Ctrl> billentyűt. • A rajz összes elemének kiválasztása az Edit menü Select All menüpontjával történik. • Lehetőség van az elemeket az attribútumaik alapján kiválasztani: Edit menü/Select By. • Ha egy elem kiválasztott, a töréspontjait kis fehér négyzet jelzi. A fence-ek használata az előző pontban megismert elemkiválasztás egy bővebb lehetőségét nyújtja. Fogalmak: Fence : zárt sokszög (poligon), mely kiválasztja a rajz egy bizonyos részét a további műveletekhez. Fence mód : meghatározza, hogy a fence milyen módon vág ki elemeket a rajzból. Megjegyzés: • A fence nem része a rajznak. • A fence definiálása. • A fence mód beállítása. • Az adott műveletnél a “Use Fence” kapcsoló bekapcsolása. Válasszuk ki a Main paletta bal oszlopának második ikonját. Megjelenik a Fence szubpaletta.
Fence subpalette Az egyes fence-műveletek jelentése: Inside: azok a rajzelemek kerülnek a fence tartalmába, melyek teljes egészében benne vannak. Overlap: azok a rajzelemek kerülnek a fence tartalmába, melyek teljesen, vagy részben a fence-be esnek. Clip: azok a rajzelemek, melyek teljes egészében a fence-be esnek, és azon rajzelemek a fence-be eső része, melyek csak részben esnek a fence-be, lesz a fence tartalma. Void: azok a rajzelemek kerülnek a fence tartalmába, melyek teljes egészében a fence-en kívül vannak. Void Overlap: azok a rajzelemek kerülnek a fence tartalmába, melyek teljesen vagy részben vannak a fence-en kívül. Void Clip: azok a rajzelemek, melyek teljes egészében a fence-en kívül esnek, és azon rajzelemek a fence-en kívüli része, melyek csak részben esnek a fence-en kívülre, lesz a fence tartalma. Angol szavak és kifejezések:
Az adott műveletnél a “Use Fence” kapcsoló bekapcsolása Amelyik műveletnél lehet fence-t használni, van egy “Use Fence” kapcsoló. Amíg fence-t nem definiáltunk, ez a kapcsoló nem használható, a “Use Fence” felirat szürke. Fence definiálásával feketére változik. Például: Művelet: a rajzelem attribútumainak megváltoztatása. Megjegyzés: • Lehetőség van a fence tartalmának új design állományba való másolására: FF=<állománynév>, illetve átmozgatására: SF=<állománynév>. Rajzelemek másolása, mozgatása Válasszuk ki a Main paletta jobb oszlopának hatodik ikonját. Megjelenik a Manipulate Element szubpaletta. Manipulate Element subpalette Az egyes műveletek jelentése: Angol szavak és kifejezések:
Megjegyzés: • A Move Parallel, Offset Element, Scale, Rotate, Mirror műveleteknél beállítható, hogy az eredeti elem megmaradjon-e, vagy sem. (Ha a Make Copy kapcsoló bekapcsolt állapotban van, az eredeti rajzelem megmarad.) 1. Válasszuk ki a másolás ikonját (copy). 2. Azonosítsuk a rajzelemet. 3. Adjuk meg egy data pont segítségével a másolat helyét.
Megjegyzések: • A többi művelet elvégzése hasonlóan történik. • Minden műveletnél használható Fence , ekkor be kell kapcsolni a Use Fence kapcsolót. Válasszuk ki a Main paletta jobb oszlopának hetedik ikonját. Megjelenik a Modify Element szubpaletta. Modify Element subpalette A gyakrabban használt műveletek jelentése: Angol szavak és kifejezések:
Rajzelemek törlése a rajzból Rajzelem törlésekor a következő lépéseket kell elvégeznünk: 1. Válasszuk ki a Main Paletta jobb oszlopának legalsó ikonját. 2. Azonosítsuk a törlendő rajzelemet. 3. Hagyjuk jóvá a törlést.
A hibásan végrehajtott műveletek korrigálása (undo) Bizonyos határok között lehetőség van a hibásan végrehajtott műveletek korrigálására. Határt az undo buffer mérete szab. Fogalmak: Undo buffer : lista az adott rajzban már elvégzett rajzi műveletek neveivel. A listában a műveletek nevei a végrehajtás sorrendjében szerepelnek. A listában meg tudunk jelölni egy adott műveletet (Set Mark), és az Undo To Mark segítségével ezt, és az ezután végrehajtott műveleteket érvényteleníteni tudjuk, azaz a rajzállomány állapota a műveletek elvégzése előtti állapot lesz. Válasszuk ki az Edit menüből az Undo menüpontot. A legutoljára végrehajtott rajzi művelet előtti állapot áll vissza. Megjegyzés: • Amíg az Undo buffer engedi, sorban “undo”-zhatjuk a végrehajtott műveleteket. Angol szavak és kifejezések:
Text típusú rajzelemek használata A text típusú rajzelemek rendelkeznek az általános rajzelem attribútumaival (level,, vonalvastagság, vonalstílus) és speciális text attribútumok kal: • font : betűstílus • justification : igazítás; a text beszúrási pontjához képest a text szövege hol helyezkedik el • text size (height, width): a text nagysága (magasság, szélesség) • text slant : a text dőlésszöge Fogalmak: Text beszúrási pontja (text origin ): az a pont, melynél fogva a text-et a rajzba illesztjük. Text node : olyan rajzelem, mely felvitelkor a text típusú elemeknek csak az attribútumát tartalmazza. Később ezeket fel lehet tölteni szöveggel, melyek automatikusan felveszik a text node attribútumait. Megjegyzés: • A text node-ok beszúrási pontját egy kereszt és egy sorszám jelzi a rajzban. Text-ek és text node-ok megjelenítése a view-ban Válasszuk ki a View menü Attributes menüpontját. Megjelenik a View Attributes beállításablak (lásd: 6-20). View Attributes settings box Angol szavak és kifejezések:
Az element menüből válasszuk ki a Text menüpontot. Megjelenik a Text beállításablak. A text főbb attribútumainak beállítása • font : betűstílus. A Font mezőbe írjuk be a kívánt font számát, vagy a font mező melletti gombot nyomjuk meg. Ekkor megjelenik az összes kiválasztható font. A View gomb megnyomásával megjelenik a Fonts beállításablak. Itt látni lehet az adott font karaktereit. Fonts settings box • justification : igazítás. A Single Line felirat alatti négyzetben az egérkurzorral kattintsunk arra a pontra, ahová a text talppontját szeretnénk helyezni. Az AB reprezentálja a text-et. • text size (height, width): a text nagysága (magasság, szélesség): írjuk be a kívánt értékeket. Ha a mezők melletti lakatra bökünk, az bezáródik. Ez azt jelenti, hogy a két érték (magasság, szélesség) együtt változik bármelyikük változtatásakor. • text slant : a text dőlésszöge. Írjuk be a kívánt dőlésszög értékét. Válasszuk ki a Main Paletta jobb oszlopának negyedik ikonját. Megjelenik a Text szubpaletta. Text sub-palette A gyakrabban használt műveletek jelentése: A text elhelyezésének a módját a Method menüből választhatjuk ki. Ezek a következők: • By Origin: a szöveg az aktív szögnek és text attribútumoknak megfelelően, a beszúrási pontjával illesztve kerül a rajzba. • Fitted: a text két data pont által illesztve kerül a rajzba, felülbírálva a text width értékét. Angol szavak és kifejezések:
• Fitted View Independent: a text két data pont által illesztve kerül a rajzba. A View tartalmának forgatásával a text nem forog. • Above Element: a text a text attribútumoknak megfelelően, a kívánt vonalszakasszal párhuzamosan, és a fölött a Line Spacing mezőben (Lásd: Text settings box nevű ábra Text attribútumok 6-27) megadott távolságra kerül a rajzba. • Below Element: a text a text attribútumoknak megfelelően a kívánt vonalszakasszal párhuzamosan, és az alatt a Line Spacing mezőben megadott távolságra kerül a rajzba. • On Element: a text a text attribútumoknak megfelelően a kívánt rajzelembe (körív, görbe is lehet!) ágyazódva kerül a rajzba. A text alatt a rajzelem nem látszik. • Along Element: a text a text attribútumoknak megfelelően a kívánt rajzelemmel (körív, görbe is lehet!) párhuzamosan és a fölött/alatt a Line Spacing mezőben megadott távolságra kerül a rajzba. Ekkor azonban a szöveg szétesik karaktereire. 1. Válasszuk ki a Place Text műveletet. Megjelenik a Text Editor ablak, ha még nincs a képernyőn. Text Editor window 2. Válasszuk ki a Text szubpaletta Method legördülő listájáról a By Origin vagy a View Independent opciót. 3. A Text Editor ablakba gépeljük be a kívánt szöveget. A szöveg egyből megjelenik az egérkurzorhoz kötve. 4. Adjunk meg egy data pontot ott, ahová a text beszúrási pontját szeretnénk illeszteni. 5. Ismételjük meg a 4. pontot, ha az adott text-et máshova is le akarjuk rakni, vagy ismételjük meg a 3. pontot, ha új text-et akarunk felvinni. 6. Befejezésül nyomjuk meg az egér jobb gombját (Reset Button). Angol szavak és kifejezések:
|